Egy áfakörös vállalkozás végezhet olyan tevékenységeket is, amelyek egy része
adólevonásra jogosító (áfás, pl. jogi szolgáltatás), míg más része adólevonásra nem jogosító
(áfamentes, pl. ingatlan bérbeadás).

Ilyen esetekben a felmerülő költségek áfatartalmának elszámolásakor meg kell határozni,
hogy az adott beszerzés vagy igénybe vett szolgáltatás milyen mértékben szolgálja az
adólevonásra jogosító tevékenységet.

Amennyiben a költség kizárólag az adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik, az
áfa teljes egészében levonható.

Ha viszont az adólevonásra nem jogosító tevékenység érdekében merül fel, az áfa
egyáltalán nem vonható le.

Amennyiben a költség mindkét tevékenységet szolgálja, az áfa levonható része
arányosítással határozható meg az Áfa tv. 120. § alapján.

Ha a költség nem köthető egyértelműen egyik tevékenységhez sem, akkor az Áfa tv. 123. §
értelmében a számlák áfatartalmát arányosítani kell. (Pl. ilyen lehet a könyvelési díj)

Az arányosítás lényege, hogy az adott évben az áfás tevékenységből származó bevételek
arányát kell figyelembe venni az összes bevételen belül. Az áfa így csakis ebben az
arányban vonható le.

Például:

Könyvelési díj (27% áfa): 127 000 Ft

Ebből áfa: 127 000 / 1,27 × 0,27 = 27 000 Ft

Összes bevétel: 1 000 000 Ft

Ebből áfás tevékenységből származó (pl. jogi szolgáltatásból) bevétel: 900 000 Ft → arány:
900 000 / 1 000 000 × 100 = 90%

Ebből áfamentes tevékenységből származó (pl. ingatlanbérbeadásból) bevétel: 100 000 Ft
→ arány: 10%

A levonható áfa: 27 000 × 0,9 = 24 300 Ft

A nem levonható áfa: 27 000 × 0,1 = 2 700 Ft

Összefoglalva:

A könyvelési díj áfatartalmának 90%-a, azaz 24 300 Ft helyezhető levonásba.