szelltam

Egy áfakörös vállalkozás végezhet olyan tevékenységeket is, amelyek egy részeadólevonásra jogosító (áfás, pl. jogi szolgáltatás), míg más része adólevonásra nem jogosító(áfamentes, pl. ingatlan bérbeadás). Ilyen esetekben a felmerülő költségek áfatartalmának elszámolásakor meg kell határozni,hogy az adott beszerzés vagy igénybe vett szolgáltatás milyen mértékben szolgálja azadólevonásra jogosító tevékenységet. Amennyiben a költség kizárólag az adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik, azáfa teljes egészében levonható. Ha viszont az adólevonásra nem jogosító tevékenység érdekében merül fel, az áfaegyáltalán nem vonható le. Amennyiben a költség mindkét tevékenységet szolgálja, az áfa levonható részearányosítással határozható meg az Áfa tv. 120. § alapján. Ha a költség nem köthető egyértelműen egyik tevékenységhez sem, akkor az Áfa tv. 123. §értelmében a számlák áfatartalmát arányosítani kell. (Pl. ilyen lehet a könyvelési díj) Az arányosítás lényege, hogy az adott évben az áfás tevékenységből származó bevételekarányát kell figyelembe venni az összes bevételen belül. Az áfa így csakis ebben azarányban vonható le. Például: Könyvelési díj (27% áfa): 127 000 Ft Ebből áfa: 127 000 / 1,27 × 0,27 = 27 000 Ft Összes bevétel: 1 000 000 Ft Ebből áfás tevékenységből származó (pl. jogi szolgáltatásból) bevétel: 900 000 Ft → arány:900 000 / 1 000 000 × 100 = 90% Ebből áfamentes tevékenységből származó (pl. ingatlanbérbeadásból) bevétel: 100 000 Ft→ arány: 10% A levonható áfa: 27 000 × 0,9 = 24 300 Ft A nem levonható áfa: 27 000 × 0,1 = 2 700 Ft Összefoglalva: A könyvelési díj áfatartalmának 90%-a, azaz 24 300 Ft helyezhető levonásba.

Az alanyi adómentes adóalany tárgyi eszköz értékesítése esetén általános forgalmiadófizetési kötelezettség terheli, amennyiben az értékesítés nem tartozik tárgyiadómentesség alá (pl. ingatlan bérbeadás tekintetében). Amennyiben az adóalany a tárgyi eszközt nem alanyi adómentes időszakában szerezte be,és az áfa levonására akkor jogosult volt, úgy az értékesítéshez kapcsolódóan további,pótlólagosan levonható adó nem keletkezik. Az adóhatóság állásfoglalása értelmében, ha az adóalany nem alanyi adómentes státuszbanszerez be tárgyi eszközt, azonban azt alanyi adómentes időszakban is használja, akkor azalanyi adómentesség időtartama alatt a korábban levont áfa arányos részét – évente 1/5-ét,illetve ingatlan esetén 1/20-ad részét – fizetendő adóként be kell vallania, amennyiben azadott évre jutó összeg meghaladja a 10.000 forintot. Ha az alanyi adómentes adóalany az adómentesség időszakában beszerzett tárgyi eszköztadókötelezettként értékesíti, úgy az értékesítés időpontjában a beszerzéskor felszámított áfatekintetében utólagosan érvényesíthet adólevonási jogot, az Áfa tv. 136. §-a alapján, azáltalános levonási szabályok szerint. Példa: Az adóalany 2024. júniusban, alanyi adómentes minőségében, vásárol egy tehergépkocsit2.000.000 Ft + 540.000 Ft áfa értékben, melynek áfáját státusza miatt nem vonhatta le. 2025. júliusban a járművet 1.000.000 Ft + 270.000 Ft áfa összegben értékesíti, melyértékesítés áfaköteles. Az adóalanynak a 2025. július havi bevallásában a 270.000 Ft fizetendő adót szerepeltetniekell. Mivel a tárgyi eszköz a 60 hónapos figyelési időszakon belül van, az adóalany azidőarányosan hátralévő 48 hónapra vonatkozóan arányosított adólevonási jogotérvényesíthet a beszerzéskor felszámított áfa tekintetében, az alábbi számítás szerint: 540.000 Ft * (48 / 60) = 432.000 Ft Ennek megfelelően az adóalany a 2025. július havi bevallásban 432.000 Ft levonható adótállapíthat meg.

A társasházak gazdálkodása első ránézésre egyszerűnek tűnhet, hiszen jellemzően közösköltségekből, karbantartási kiadásokból és esetenként kisebb bevételekből áll. Ugyanakkor atársasházak könyvelése és adózása speciális szabályokhoz kötött, amelyeket a közös képviselőknekés a számvizsgáló bizottságnak ismernie kell. Egy jól vezetett könyvelés átláthatóvá teszi a közösségműködését, megkönnyíti a döntéshozatalt, és megelőzi a jogi problémákat. Miért fontos a társasházak könyvelése? Hogyan adózik egy társasház? A társasházak alapvetően nem profitorientált szervezetek, de bizonyos bevételeik után adófizetésikötelezettség keletkezhet: A társasház adózása mindig az adott bevétel típusától függ, ezért érdemes szakértő könyvelőtbevonni. A társasház könyvelésének fő feladatai Miért érdemes szakértő könyvelő irodát választani? Ha Ön közös képviselő vagy számvizsgáló bizottsági tag, és szeretné, hogy társasházuk könyvelésemindig pontos és átlátható legyen, forduljon hozzánk bizalommal! Tapasztalt könyvelőinkgondoskodnak a társasház teljes körű pénzügyi adminisztrációjáról és adóügyeiről.

A civil szervezetek – például az egyesületek, sportegyesületek és alapítványok – társadalmi szerepeóriási, hiszen kulturális, sport-, oktatási és közhasznú célokat valósítanak meg. Ugyanakkorműködésük mögött komoly gazdálkodási és adózási szabályrendszer áll, amelynek betartása nélkülkönnyen bírság vagy támogatások elvesztése lehet a következmény. Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogy mit érdemes tudni a civil szervezetek könyveléséről és azadóügyi kötelezettségeikről. Miért speciális a civil szervezetek könyvelése? A vállalkozásoktól eltérően a civil szervezetek nem profitszerzés céljából működnek, hanemközösségi célok megvalósítására jönnek létre. Ettől függetlenül ugyanúgy kötelező a szabályoskönyvelés és az éves beszámoló elkészítése. Fontos: a két tevékenység bevételeit és kiadásait elkülönítve kell nyilvántartani. Civil szervezetek adózása – a legfontosabb tudnivalók 1. Társasági adó (TAO) 2. Általános forgalmi adó (ÁFA) 3. SZJA 1% felajánlás 4. Helyi adók Tipikus hibák a civil szervezetek könyvelésében Hogyan segíthet egy könyvelőiroda? Egy civil szervezet működése átlátható és szabályszerű akkor lesz, ha a könyvelést szakértő végzi. Egytapasztalt könyvelőiroda: Összegzés A civil szervezetek könyvelése és adózása speciális, de átlátható és biztonságos működésalapfeltétele. A szabályok betartása nemcsak az adóhatóság felé kötelező, hanem a szervezethitelessége és támogatásai miatt is kulcsfontosságú.

A magyar kis- és középvállalkozások számára többféle adózási forma áll rendelkezésre, melyek közüla kisvállalati tételes adó (KIVA) az egyik legnépszerűbb alternatíva lehet. Az egyszerűsített szabályokés a kedvező adókulcs sok vállalkozásnak jelent könnyebbséget, de fontos tisztában lenni azzal, hogynem minden esetben éri meg áttérni erre az adózási módra. Nézzük, mikor lehet előnyös, és mire kellfigyelni! Mi az a KIVA? A KIVA egy alternatív vállalati adózási forma, amely a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót ésa szakképzési hozzájárulást váltja ki egyetlen adónemmel.A KIVA kulcsa jelenleg 10%, amelyet az adóalap után kell megfizetni. Kik választhatják? A KIVA választásának feltételei: Milyen előnyöket kínál a KIVA? Mire kell figyelni? Bár a KIVA sok esetben előnyös, nem minden vállalkozás számára ez a legjobb választás. Összefoglalás A KIVA egy rugalmas és kedvező adózási forma lehet azoknak a vállalkozásoknak, ahol jelentős abérköltség és kisebb az osztalék kivonás. Minden esetben érdemes egyéni számításokat készíteni,mert a választás hosszú távon nagy hatással lehet a cég pénzügyeire. Ha bizonytalan abban, hogy az Ön vállalkozása számára a KIVA vagy más adózási forma alegelőnyösebb, forduljon hozzánk bizalommal! Könyvelő irodánk segít a személyre szabott adózásistratégia kialakításában. KIVA vs. TAO – Számítási példa Képzeljünk el egy kisvállalkozást: 1. Hagyományos társasági adó (TAO) szerinti adózás 2. Kisvállalati adó (KIVA) szerinti adózás A KIVA alapja: Ebben az esetben a KIVA adóteher alacsonyabb (4 millió Ft), mint a TAO-s (6,15 millió Ft), tehát acégnek megéri a KIVA-t választani. Mikor nem előnyös a KIVA? Ha ugyanez a cég nem fizetne osztalékot, akkor a KIVA alapja csak a bérekből (30 millió Ft) állna. KIVA adó: 3 millió FtEz még mindig kedvezőbb, de ha például a cég csak 1-2 alkalmazottat foglalkoztatna ésalacsony bérköltséggel működne, viszont magas nyeresége lenne, akkor a TAO adózás olcsóbb lehet. Összegzés

Előfordulhat, hogy egy vállalkozás életében eljön az a pont, amikor a könyvelőváltáselkerülhetetlenné válik. Ennek oka lehet a kommunikáció hiánya, a határidők be nem tartása,szakmai hibák, vagy egyszerűen az, hogy a cég fejlődésével megnőtt az igény a komplexebbszolgáltatásokra. A könyvelőváltás komoly döntés, amelyet érdemes előre megtervezni. Az alábbiakbanösszegyűjtöttük, mire figyeljen oda annak érdekében, hogy a folyamat gördülékenyen menjen. 1. Megfelelő időzítés Célszerű a váltást nem az éves zárások vagy adóbevallási határidők környékére időzíteni. Ígyelkerülhető, hogy a folyamat közben hibák vagy fennakadások történjenek. 2. Dokumentumok teljes körű átadása Az új könyvelő csak akkor tudja zökkenőmentesen átvenni a feladatokat, ha minden szükséges anyaga rendelkezésére áll. Ez magában foglalja a főkönyvi kivonatokat, számlákat, szerződéseket, korábbibevallásokat és beszámolókat is. Érdemes ellenőrizni, hogy az előző könyvelő mindent átadott-e. 3. Nyílt kommunikáció Fontos, hogy az előző könyvelő felé egyértelműen jelezze a váltási szándékot, az új könyvelővel pedigrészletesen egyeztesse elvárásait. A tiszta kommunikáció sok későbbi kellemetlenséget megelőzhet. 4. Adatbiztonság A könyvelési anyagok bizalmas információkat tartalmaznak. Gondoskodjon róla, hogy ezekbiztonságos módon – akár titkosított digitális formában – kerüljenek átadásra. 5. Írásos szerződés az új könyvelővel A szerződésben rögzítse a szolgáltatások körét, a díjazást, a határidőket és a felelősségi köröket. Ezmindkét fél számára egyértelmű és biztonságos alapot teremt. 6. Az elvárások tisztázása Már az elején érdemes pontosítani, hogy milyen feladatokat vár el: pusztán könyvelést, vagy esetlegbérszámfejtést, adótanácsadást, illetve teljes körű pénzügyi támogatást is. Összegzés A könyvelőváltás érzékeny folyamat, amely nagyban befolyásolja vállalkozása jövőjét. Tudatosfelkészüléssel és a fenti szempontok figyelembevételével a váltás zökkenőmentesen valósítható meg.

Egy sikeres vállalkozás alapja a megbízható pénzügyi háttér. Ehhez elengedhetetlen egy jó könyvelővagy könyvelő iroda, aki nemcsak a számokat tartja rendben, hanem segíti a cégvezetőt ajogszabályok útvesztőjében eligazodni. De mi alapján érdemes könyvelőt választani? Mutatjuk alegfontosabb szempontokat. 1. Szakmai tapasztalat és hozzáértés Minden vállalkozás más, ezért fontos, hogy a könyvelő jártas legyen az adott szektor sajátosságaiban.Egy webáruház, egy szolgáltató vagy egy gyártó cég könyvelése eltérő ismereteket igényel. Kérdezzenrá, milyen területeken van tapasztalata az adott irodának. 2. Jogszabálykövetés és naprakészség Az adózási környezet folyamatosan változik. Egy megbízható könyvelő nemcsak követi ajogszabályokat, hanem időben jelzi ügyfeleinek, milyen változások érintik a vállalkozásukat. Eznemcsak a bírságok elkerülésében segít, hanem új lehetőségeket is nyithat. 3. Kommunikáció és ügyfélkapcsolat A könyvelő nem csupán „számol”, hanem partner a vállalkozás működtetésében. Fontos, hogyelérhető legyen, érthetően kommunikáljon, és készséggel válaszoljon a kérdésekre. Egy jó könyvelőiroda tanácsot is ad, ha bizonytalan egy pénzügyi döntésben. 4. Modern technológiai háttér Egyre több könyvelőiroda kínál digitális megoldásokat: online számlázó integrációt, elektronikusdokumentumkezelést, automatizált riportokat. Ezek jelentősen leegyszerűsítik a mindennapiadminisztrációt, és időt takarítanak meg a cégvezetőnek. 5. Átlátható árak és szolgáltatások A könyvelési díjak között nagy eltérések lehetnek. Érdemes tisztán látni, mit tartalmaz a havi díj: csaka könyvelést, vagy bérszámfejtést, adóbevallásokat, esetleg hatóság előtti képviseletet is? Azátlátható, előre egyeztetett árak biztonságot adnak a hosszú távú együttműködéshez. 6. Vélemények és ajánlások Egy elégedett ügyfél véleménye sokat ér. Érdemes körbekérdezni vállalkozó ismerősöknél, vagyutánanézni a könyvelőiroda referenciáinak, mielőtt döntést hoz. Összefoglalás A könyvelő kiválasztása nem csupán adminisztrációs kérdés – a jó szakember valódi partner avállalkozás növekedésében. Érdemes olyan irodát választani, amelyik tapasztalt, naprakész, elérhető,és valóban a vállalkozás érdekeit tartja szem előtt.

Bevezetés A társasházépítés komplex beruházás, amely pénzügyi és adminisztratív szempontból is speciáliskezelést igényel. Ebben a bejegyzésben részletesen bemutatjuk, hogyan történik egy társasházépítési projekt könyvelése, milyen lépések szükségesek, és hogyan segít a projekt-alapú könyvelés a sikeres megvalósításban. 1. Miért fontos a projekt-alapú könyvelés társasházépítésnél? A társasházépítés hosszú időt és jelentős tőkét igényel. Projekt-alapú könyveléssel minden költség ésbevétel külön-külön nyomon követhető, így biztosítható a pénzügyi kontroll és a jogszabályimegfelelés. 2. A társasházépítés könyvelésének lépései a) Projektazonosító kialakítása Minden társasházépítéshez hozzon létre egy külön projektkódot, hogy a költségek és bevételekkönnyen nyomon követhetők legyenek. b) Költségnyilvántartás Különítsük el a következő költségeket: c) Bevételnyilvántartás A bevételeket a szerződés teljesítésekor könyveljük. Kiemelten fontos az előleg kezelése és az ÁFAszabályok betartása. d) ÁFA kezelés Az építőiparban speciális ÁFA-szabályok vonatkoznak a társasházépítésre. Előleg, végszámla ésengedélyezési költségek esetén mindig ellenőrizni kell az ÁFA-kezelést. e) Projekt lezárása A projekt zárójelentésének tartalmaznia kell a teljes költség- és bevételi kimutatást, valamint azesetleges eltérések elemzését. 3. Gyakori hibák és könyvelési kihívások 4. Hogyan segít egy könyvelő cég? Egy profi könyvelő cég: Összegzés A társasházépítés projektként való könyvelése kulcsfontosságú a beruházás átláthatóságához éssikeréhez. A projekt-alapú könyvelés segít kontroll alatt tartani a költségeket, biztosítani az ÁFAszabályok betartását és megkönnyíti a pénzügyi elemzést. Ha szeretné, hogy könyvelő cégünk segítse társasházépítési projektje könyvelését, vegye felvelünk a kapcsolatot. Biztos kezekben tudhatja pénzügyeit.

Az üzletágátruházás nem mindennapi esemény egy vállalkozás életében. Gyakran stratégiai döntés állmögötte: vállalatok bővülés, szerkezetátalakítás, adóoptimalizálás vagy piaci fókuszváltás miattdöntenek mellette. Az ilyen tranzakció nem csupán jogi és adózási kérdéseket vet fel, hanem jelentőskönyvelési és adminisztratív feladatokat is. Ebben a blogbejegyzésben részletesen bemutatjuk, hogyan történik az üzletágátruházás könyvelése,mire kell figyelni, és milyen gyakori hibákat érdemes elkerülni. 1. Mi az üzletágátruházás? Az üzletágátruházás (ÜÁ) olyan jogi tranzakció, amely során egy vállalkozás valamely működésiegységét, tevékenységi körét vagy eszköz- és kötelezettségállományát másik vállalkozás részéreátruházza.Ez eltér a klasszikus cégeladástól, mert nem az egész vállalkozás cserél gazdát, hanem csak egymeghatározott üzletág. Példák: 2. Az üzletágátruházás jogi és könyvelési vonatkozásai Üzletágátruházás esetén a könyvelés több szempontból is eltér a normál eszköz- vagy cégértékesítéskönyvelésétől: 3. Hogyan történik a könyvelés? Az átadó vállalkozás könyvelése: A vevő vállalkozás könyvelése: 4. Mire kell különösen figyelni? 5. Következtetés Az üzletágátruházás összetett folyamat, amely jogi, pénzügyi és könyvelési szempontból egyarántkörültekintést igényel. A megfelelő előkészítés, részletes szerződés és szakszerű könyvelés biztosítja,hogy a tranzakció gördülékenyen és jogszerűen menjen végbe. Ha Ön üzletágátruházást tervez, fontos, hogy ne csak jogi, hanem könyvelési szakértőt is bevonjon afolyamatba. Egy tapasztalt könyvelő segít elkerülni a gyakori hibákat, optimalizálni az adóterheket, ésbiztosítani a szabályszerű könyvelést.

Az ingatlanértékesítés jelentős pénzügyi döntés, amely során nem csupán a vételárra érdemes figyelni, hanem az adózási szabályokra is. Az adókötelezettségek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket, és optimalizáljuk az eladás pénzügyi hatásait. 1. Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség ingatlanértékesítéskor? Magánszemélyek ingatlanértékesítésből származó jövedelme jellemzően ingatlan-átruházási nyereségnek számít, és bizonyos feltételek mellett adóköteles.A fő szabály: ha az ingatlan értékesítéséből származó nyereség nem esik adómentesség alá, akkor azt a személyi jövedelemadó (SZJA) szerint kell bevallani. 2. Adómentesség feltételei Magyarországon léteznek olyan kivételek, amelyek mentesítik a magánszemélyt a nyereségadó alól: 3. Hogyan számoljuk ki az adóalapot? A nyereséget az alábbi képlettel számolhatjuk ki: Nyereség = Eladási ár – (Szerzési ár + Felújítási költségek + Ügyvédi díjak és illetékek) Fontos, hogy csak a dokumentumokkal igazolt költségek vehetők figyelembe. 4. Az adó mértéke A magánszemélyek ingatlanértékesítésből származó nyeresége Magyarországon 15% SZJA terhel. Például:Ha valaki 30 millió forintért ad el egy ingatlant, amelyet 20 millióért szerzett, és 1 millió forintotköltött felújításra, akkor: Adóalap számítása:Nyereség = Eladási ár – (Szerzési ár + Felújítási költségek + Ügyvédi díjak, illetékek) Példa számítás: Nyereség = 30 000 000 – (20 000 000 + 1 000 000)Nyereség = 30 000 000 – 21 000 000 = 9 000 000 Ft Adó mértéke: SZJA (15%) = 9 000 000 × 0,15 = 1 350 000 Ft 5. Illeték és egyéb költségek Az ingatlan eladásakor nem csak adóval kell számolni. Érdemes figyelembe venni: 6. Tippek adóoptimalizálásra Záró gondolat Az ingatlanértékesítés komoly adózási kérdéseket vet fel. Egy jól megtervezett stratégia és profitanácsadás segíthet minimalizálni az adóterheket, és maximalizálni az eladás hasznát. Ügyvédi-könyvelő irodánk célja, hogy ügyfeleink számára a jogi és pénzügyi kérdések egyszerűvé váljanak, ésaz ingatlanügyletek gördülékenyen, biztonságosan zajljanak.